"Hát igen, ez az idő is elérkezett, repülőjegy a zsebben, pénz a számlán, a reptéren már várnak, indul a nagy kaland. A gépem ma délután indul és várhatóan holnap este már a világ túlsó felén hajtom majd álomra a fejemet."
Mielőtt még valaki félreértené a helyzetet, a fenti sorok egyik kedves barátom utazására vonatkozik nem a miénkre. Épp most beszéltem vele telefonon, és hihetetlennek tartom hogy egyáltalán nem tűnt izgatottnak az úttal kapcsolatban. Igencsak nyugodtan vette tudomásul hogy 1 hónapra elmegy land down under és egy kicsit belekóstol egy másik világ által nyújtotta kalandokba.
Persze nem nyaralni megy, de azért mégis ... :-) Kár lenne tagadni, irigykedem, mert ő már most a saját kezével érintheti, a saját bőrén tapasztalhatja amiről én még csak álmodozok. :-)
Na, de elég a sirámokból, a mi ügyünk is szépen halad, siettetni sajnos nem lehet és remélem hogy csak idő kérdése hogy mi mikor tudunk indulni.
Mindenesetre drukkolok barátunknak hogy találja meg a számításait (pláne hogy bevállalta hogy 1 hónapig távol lesz a családjától) és legyen sikeres az útja!
Ha pedig visszajött nem ússza meg az élménybeszámolós sörözést. (Bár nem szeretem a sört, de a kedvéért kivételt teszek! :-))
